Békülne Izraellel a szír államfő

Népszava, 2006. december 30.

A Népszava az MTI-től átvett információt közöl a fenti címen. Ugyanezt a témát – a szokásos útszéli antiszemita stílusban – lehozta a Kuruc.info („Háromszor annyit gyilkoltak a zsidók, mint tavaly”), melynek elemzése honlapunkon megtalálható a Kuruc.info menüpont alatt.

A Népszava és a Kuruc.info természetesen nem említhető egy napon, annál sajnálatosabb, hogy a baloldali (és a szélsőjobb által több ízben „lecionistázott”) napilap rossz anticionista kliséket használ.

Csupán a Gázai övezetben 405 palesztint – közöttük 88 kiskorút – öltek meg izraeli katonák, miután június 25-én palesztin fegyveresek elrabolták Gilad Salit izraeli tizedest. A Bcelem szerint a 405 megölt palesztin több mint fele (205) nem vett részt az izraeli hadsereg elleni harcokban. 2006-ban tizenhét izraeli polgári személyt és hat katonát öltek meg palesztin fegyveres csoportok. A Bcelem novemberben elkészült statisztikája szerint 9705 palesztint – közöttük 345 kiskorút – tartanak fogva izraeli börtönökben.

Az izraeli és az arab/iszlám harcmodor közti alapvető különbség, hogy a Cahál nem használja saját civiljeit – köztük gyerekeket – pajzsként, ellentétben a terroristákkal. Mikor a civil lakosságot a harci övezetből való távozásra szólítják fel, az izraeli biztonsági erők többet tesznek érdekükben, mint a kilövőállásait sűrűn lakott területen, vagy akár iskolák tetejére elhelyező Hamasz vagy Hezbollah. Mindennek közlése nélkül a lelőtt palesztin gyerekek számával dobálózni: súlyos torzítás. A kontextus megadása nélkül, implicit módon gyerekgyilkossággal vádolni az izraeli hadsereget: a politikailag korrekt antiszemitizmus fegyvertárába tartozik Ilyen eszközökkel a Magyar Nemzet egyes publicistái élnek rendszeresen.

Izrael megtagadta Mahmúd Abbász palesztin elnök kérését, hogy engedjen szabadon izraeli börtönben sínylődő palesztin foglyokat a mekkai zarándoklatot lezáró, küszöbön álló íd al-adha moszlim ünnep alkalmából. „Egyelőre nincs napirenden” (a palesztin foglyok elengedése), amíg Gilád Salit fogságban van – felelte egy kérdésre Miri Ejszin, Ehud Olmert izraeli kormányfő szóvivője az izraeli hadsereg júniusban palesztin szélsőségesek fogságába esett tizedesét említve.

Az „izraeli börtönben sínylődő foglyok” említése azt sugallja: szegények, ártatlanul szenvednek börtönbüntetést. Fel sem merül, hogy azért vannak börtönben, mert bűncselekményeket követtek el, például izraelieket akartak – több-kevesebb sikerrel – fölrobbantani.

 

2004. július 22.
Kepecs Ferenc: A falnak a határon a helye

A saját Izrael-barátságukat elfogultságnak tartó és emiatt görcsösen egyensúlyozni kívánó szerzők hibájába esik bele ezúttal is a cikk írója:

"A kerítésépítés jogellenességét bizonyos szakaszok tekintetében az izraeli legfelsőbb bíróság is elismerte, és a nyomvonal megváltoztatására utasította a kormányt.

A palesztinok zöme és ezek ügyének számtalan kritikátlan védelmezője azonban nem így fogalmaz. Ők csupán a közgyűlési megfogalmazások első részét tartják szem előtt, azt tudniillik, hogy "az akadályt le kell bontani". Ők azok, akik eszelős rosszindulattal "rasszista építménynek", "új berlini falnak" nevezik a kerítést, akik annak megépítését legszívesebben izraeli területen is megakadályoznák, akik elvitatják a zsidó állam jogát az önvédelemre, végső fokon a létezésre. A nemzetközi fórumok azonban nem az ő nézeteiket visszahangozzák. A hágai törvényszék és az ENSZ Közgyűlés határozatai azt a középutas, mindkét félnek megfelelő megoldást kínálják, amellyel Izrael is jól együtt tudna élni. Már ha megmarad nemzetközileg is elismert határai között."

A vörös farok itt az volna, hogy Izraelnek vissza kell vonulni a nemzetközileg elismert határai mögé. Az egyetlen probléma, hogy Izraelnek nincsenek és soha nem is voltak ilyen határai, mindig is tűzszüneti vonalak mögé kényszerült. Nemzetközileg - különösen az arab országok által is - elismert és garantált határokra még várnunk kell.

 

2004. március 24.
Kepecs Ferenc: Kell-e sajnálnunk Jaszin sejket?

"A kérdés nem az, erkölcsös dolog volt-e megölni, hanem inkább az: célszerű-e? Amire viszont egyértelműen nemmel felelhetünk. Hiszen Jaszin csupán magas színvonalúan uszított a terrorra, annak operatív irányításában nem vett részt."

"A likvidálási paranccsal Saron újabb lökést adott az erőszak körforgásának - nem először hosszú pályafutása során. Pedig egyszer meg kellene szakítani ezt a körforgást - még akkor is, ha ezzel ártatlan áldozatok halála marad megbosszulatlanul. Nem mintha bárki is arra számíthatna, hogy ez annyira meghatja a másik oldal szélsőségeseit, hogy abbahagyják a gyilkolást, ám arra igen, hogy megkönnyíti a békepárti palesztinok dolgát. Saron érdeke azonban mást diktál. Mindig is tudta, hogy addig marad hatalmon, amíg szükség van buldózer természetére, és mindig is tett arról, hogy szükség legyen rá. Például Jaszin sejk likvidálásával - egy olyan lépéssel, amelyet a palesztinok hadüzenetnek, a világ országai pedig veszedelmes őrültségnek éreznek. Saron azonban nem őrült, ő nagyon is jól tudja, mit tesz. Ő sem a megbékélést, hanem a hatalmat akarja."

Hol vannak a palesztin békepártiak, akiknek Saron állítólag megnehezítette a dolgát? Hol voltak, amíg Jaszin életben volt? Hogyan vehetné fel a harcot a terrorizmussal Saron, hogy az Kepecs Ferenc kényes ízlését kielégítse? A terrorizmus irányítóit, ideológusait nem szabad bántani, mert azt a terroristák "hadüzenetnek" tekintik. A legfelsőbb vezető szerinte különben sem operatív irányító, tehát nem "célszerű" megölni.

 

2004. március 11.
Kepecs Ferenc: Csodavárás a Közel-Keleten

Ahmed Korei palesztin miniszterelnök és Ariel Saron tervezett találkozása előtt Kepecs Ferenc arról ír: érdemi eredmény eléréséhez valódi csodára lenne szükség. Ez még igaz is. A gond az, hogy szerinte ennek elsődleges oka, hogy az izraeliek nem hajlandóak lemondani a válaszcsapásokról.

"A miniszterelnök nemrég adta ki az utasítást: kezdjék újra a célzott likvidálásokat. Ezek keretében csak vasárnap 14 palesztint öltek meg, köztük két gyereket."

Igaz, Kepecs elismeri, hogy célzott likvidálásokról van szó, de a következő mondatban nem említi meg, hogy a 14 palesztin között hány felfegyverzett terrorista volt, így azt a látszatot kelti, mintha a célzott likvidálások áldozatai akár mind polgári személyek is lehetnének. Ezt ki is emeli azzal, hogy a két gyereket úgy említi, mintha a célzott likvidálás rájuk is kiterjedne, vagy legalábbis Izrael - hasonlóan a terroristákhoz - kimondottan civilek meggyilkolására törekedne. Holott nyilvánvaló, hogy a két gyerek - ha egyáltalán tényként lehet elfogadni a halálukat, ami a palesztin tájékoztatási rendszer ismeretében nem evidencia - véletlenül esett áldozatául egy harci cselekménynek.

"Csakhogy: a terrorszervezetek az akcióért további békés izraeli polgárok meggyilkolásával fognak bosszút állni, és Izrael ezt nem lesz képes megakadályozni."

Az erőszak, mint tudjuk, erőszakot szül - ez minden izraeli-palesztin konfliktusról szóló beszámoló logikája is. Csakhogy ha ezt a logikát követnénk, akkor a rendőrségnek sem lenne szabad üldöznie egy sorozatgyilkost, hiszen az újabb gyilkossággal bosszulhatja meg az ellene folytatott hajszát.

"A terroristáktól az adott körülmények között nem lehet azt várni, hogy megszakítsák az erőszak körforgását."

Ezek szerint van olyan szituáció, amikor egy terrorista megszakítja "az erőszak körforgását". Íme, a gordiuszi csomót átvágtuk, olyan körülményeket kell teremteni, hogy a terrorista visszatérjen az eke szarvához. Már csak az a kérdés, hogy milyen körülményekre van szükség ahhoz, hogy jó útra térjen?

"De a körülményeket meg lehet változtatni, a terroristák dolgát meg lehet nehezíteni. Például úgy, hogy Izrael felhagy a megszállással -- és nem csak Gázában."

Kepecs elfeledkezik arról, hogy volt néhány év - nem is olyan rég - amikor a palesztin területek nem álltak megszállás alatt, és a terrortámadások ebben az időszakban kezdődtek, és ekkor robbant ki a második intifáda. Nem beszélve az 1967 előtti évekről, amikor nem volt semmiféle megszállás, Izrael területére mégis rendszeresen betörtek különféle fedajin csoportok, a mai terroristák elődei. Tanulság: nemcsak az a beszédes, hogy mi kerül be egy cikkbe, hanem az is, ami nem. Esetünkben például az, hogy maguk a palesztinok mit tehetnének a terrorizmus ellen.

 

2004. február 7.
Kepecs Ferenc: Teljesen értelmetlen terror

A februári moszkvai metrórobbantás kapcsán ír a szerző, hogy a második bekezdésben a Közel-Keletre rátérve megállapítsa:

"a palesztin merényletek ugyan hozzájárultak ahhoz, hogy az izraeliek többségének elege legyen az örökös háborúságból, ám ugyanezen merényletek fordították őket a cionizmus radikális szárnya felé, ezek teremtették meg az amúgy demokratikus izraeli társadalomban az erőskezű vezér szükségletét és fosztották meg hatalmuktól a mérsékelt, békepárti politikusokat."

Amely mérsékelt politikusok, Rabin, Barak idején nyilván ismeretlen fogalom volt a terrorizmus, a heti öngyilkos robbantások sora, és csak az "erőskezű vezér" (Führer?), Ariel Saron provokálta ki e merényleteket. Az "amúgy demokratikus" izraeli társadalmat leginkább e merényletek és az állandó palesztin szószegések veszélyeztetik, nem "a cionizmus" valamelyik szárnya. A szerző azonban e bekezdést arra futtatja ki, hogy

"Az így kialakult helyzetet azután megszenvedte Izrael is, de - pillantsunk csak a rendszeresen kiadott veszteséglistákra - még sokkal inkább megszenvedik a palesztinok. Céljukhoz, a független államhoz ez a módszer nem vitte őket közelebb - éppen ellenkezőleg."

Ez utóbbi állítás még igaz is (mondjuk hozzá lehetett volna fűzni, hogy a palesztinok számtalan tárgyalási alkalmat mulasztottak el a megegyezésre, az államalapítás feltételeinek elfogadtatására), ám a hozzá vezető érvelés nem. Nem izraeli öngyilkos merénylők tartják napi rettegés alatt a palesztin civil lakosságot, hanem palesztinok az izraelieket, tehát nem "Izrael is", hanem ő szenvedi meg "az így kialakult helyzetet", a palesztin lakosság pedig Izrael válaszcsapásait, amelyet kizárólag a saját fanatikusaik által gyakorolt, általuk nagyrészt támogatott napi terrornak köszönhetnek. Ez az, ami valóban "teljesen értelmetlen terror."