Izraeli légicsapás Gázában

Magyar Televízió, Képújság, 2007. május 18., 125. oldal

Újabb csapást mért az izraeli légierő a Gázai-övezet területére. A támadásban négy ember meghalt. Szemtanúk szerint az áldozatok a radikálisnak tartott Hamasz mozgalom tagjai voltak.

Számos alkalommal felhívtuk a Hamaszt radikálisnak nevező média figyelmét, hogy valójában az izraeli polgári lakosságot gyilkoló terrorszervezetről van szó. A Képújság Izraellel kapcsolatos tudósításainak nyelvezete nem először hagy kivetni valót (Izrael a képújságban, ÉS 2005.04.01). E mostani alkalommal a Hamasz már nem is „radikális”, hanem csak „radikálisnak tartott” szervezet.

A dolgot annál inkább fölháborítónak tartjuk, mert – például a Kurucinfóval ellentétben – a közszolgálati médiumok költségeihez valamennyi adófizető, így a nem antiszemita adófizető is hozzájárul. Kéretik a köz pénzén jobban ügyelni a kiegyensúlyozott .tájékoztatásra.

Chrudinák, az „örökzöld”

A Magyar Televízió „Napi mozaik” című műsorának november 16-i adásában Chrudinák Alajos idézte fel három és fél évtized édesbús emlékeit Jasszer Arafatról – aki, mint mondta: a „palesztínai” „izraeli megszállás” ellen harcolt. Terminológiája a pártállami anticionizmust és Izrael-ellenességet idézi, mely belesimul a mai szélsőjobb- és szélsőbaloldal új antiszemitizmusába.

Utolsó emléke egy tavaszi ramallahi vacsora, ahol Arafat almát és narancsot osztott az asztal körül ülőknek – így mondhatni: a magyar tévériportert a tenyeréből etette. Chrudinák legendás elfogulatlansága a palesztin-izraeli konfliktusban közismert: filmjeinek tucatja, nyilatkozóinak gondos kiválogatása és vágási technikája iskolapéldája annak, hogyan nem lehet objektív képet alkotni politikai folyamtokról, s hogyan lehet ellenszenvet ébreszteni, tények hamis interpretációja révén.

Fellebbentette ezúttal a fátylat a békediplomáciában vállalt szerepéről: amikor személyesen ő közvetített a palesztinok és az izraeli Munkapárt között – akiket hangsúlyosan megkülönböztetett a konfliktus fenntartásában érdekelt „cionistáktól” – mintha az izraeli baloldal nem a zsidó nép Izrael földjén való letelepülését és otthonteremtését szolgálta volna az elmúlt fél évszázadban.

Chrudinák szót ejtett a Magyar Televízióból való eltávolításáról is, ami miatt nem tudta befejezni Arafatról szóló dokumentumfilmjét. Ugyanerről a Magyar Fórumban így nyilatkozott:

„Belejátszott az irigység, a magyarfóbia, a magyargyűlölet, bizonyos filoszemitizmus is.”

Hogy antiszemiták vannak, szomorú és bosszantó. Hogy hetilapokat jelentetnek meg, az is, ám tudomásul kell venni, frusztrált embereknek sokféle szélsőséges kielégülésre van igénye, így a politikai pornográfia és narkotikum kategóriájába tartozó lapokra is. Könnyű és hazug világmagyarázatra a bonyolult valóság és félelmük ellenében. Ám az, hogy világnézetüket az állami költségvetésből, valamennyiünk adóforintjából finanszírozott közszolgálati Magyar Televízióban terjeszthetik, több mint felháborító.

Szégyene mindazoknak, akik ilyen műsorokat szerkesztenek, és szégyene azoknak is, akik e műsorok szerkesztőit kinevezik, és nem vonják felelősségre ilyen és ehhez hasonló megszólalások miatt.